Pesszimista célok: a hallgatók nyolc százaléka tehető mobilissá 2020-ra

A finn hallgatóknak már több mint 20 százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat külföldön, ezzel pedig teljesítették a 2020-ra kitűzött uniós célt - hangzott el január 19-én a Mobilitás Magyarországon - lehetőségek és teendők című konferencián,..

a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE). Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára elmondta: hazánk csupán a mai négy százalék helyett annak dupláját, nyolc százalékot tud vállalni; Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint azonban a pesszimizmus rontja a magyarok külföldi megítélését. Jól teljesít ugyanakkor Magyarország az itt tanuló külföldieket tekintve: a 3,3 százalékos aránnyal megelőzzük a spanyolokat (2,9) és az olaszokat (1,9) is

A finn hallgatók húsz százaléka már ma is folytat külföldi tanulmányokat - hangsúlyozta Manherz Károly a 2020-as célt elérő ország érdemét. "Itthon még az is nehezen működik, hogy a diákok csupán egy-egy tantárgy teljesítése érdekében áthallgassanak más intézmények kurzusaira" - mondta. Nem csak az uniós előírások szólnak azonban a mobilitásról, a magyar kutatóegyetem cím megszerzésének egyik feltétele is a mobilitás megvalósítását emeli ki. A cél eléréséhez azonban áldozni kell, de nem csak a diákok mobilitásán kell javítani, szükség van a tanárok nyelvi képességeinek javítására is - hangsúlyozta Szabó Gábor. Hozzátette: "Szegeden alig van olyan oktató, aki képes lenne angolul órát tartani, de forrást igényel a külföldi diákok Magyarországra csábítása is."

A spanyolok és az olaszok is mögöttünk állnak
A világ összes diákjának 22 százaléka az Egyesült Államokban tanul - mondta el a konferencián Berács József, a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának társigazgatója. Európában az Egyesült Királyság áll az élen: a világ összes hallgatójának 14 százaléka tanul a szigetországban, ahol a brit hallgatók mellett 11,2 százalék külföldi. Magyarországon ugyanez a felsőoktatásban tanuló diákság 3,3 százalékáról mondható el, míg például Spanyolország esetében ez 2,9, Olaszországban pedig csak 1,9 százalékot jelent - fejtette ki. A konferencia több előadója arról beszélt: a legtöbb külföldi hallgató itthon a négy orvostudományi képzést nyújtó egyetemen tanul, így a pécsi, a szegedi, a debreceni intézményben, illetve a Semmelweisen. "A jelenlegi tendenciák mellett 2020-ra 30 ezerre nőhet a külföldi hallgatók száma Magyarországon, ha azonban hatékony stratégiát dolgoz ki az ország, akkor számuk 60 ezerre is emelkedhet" - mondta el Berács József.

Évente nyolc százalékkal nő a külföldön tanuló magyar hallgatók száma
Az OECD 2008-as felmérése szerint 1995-ben a nemzetközi hallgatók száma még csak 600 ezer volt, 2005-ben azonban már 2,7 millió diák tanult anyaországán kívül - tájékoztatott Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási és K+F programvezetője. Érdemként említette meg, hogy míg Nyugat-Európában ugyan több külföldi diák tanul, mint itthon, számuk jelenleg csökken. Ezzel szemben évente nyolc százalékkal emelkedik azon magyarok száma, akik külföldön szereznek felsőfokú ismereteket. Véleménye szerint a mobilitási hajlandóságot a finanszírozás révén lehetne növelni, elmondta: "Csehországban például az állam az Erasmus program keretein belül megítélt, uniós támogatást ugyanakkora összeggel egészíti ki saját forrásból."

Számos idegen nyelvű oklevélmellékletet rosszul fordítanak
Az oklevélmellékletekkel kapcsolatban Mészáros Gábor, az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának főosztályvezetője kifejtette: a kezdeményezés, mely szerint a magyar mellett valamely idegen nyelven is igazolják a végzettséget, alapvetően jó. Eddig azonban számos hiba csúszott már a fordításokba. A mellékletek előnye azonban, hogy esetenként a szakképzettséggel járó hazai szakmai kompetenciákat is feltüntetik a végzettség mellett - mondta el Mészáros Gábor.
(www.edupress.hu)