Egységes minőségbiztosítási rendszere lesz a felnőttképző intézményeknek

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) szervezésében megtartott tájékoztatókon több mint 850 szak- és felnőttképzési intézmény vezetője érdeklődött az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer iránt

- jelentették be december 10-én. A elhelyezkedést megkönnyítő projekt a hazai szak- és felnőttképzési intézmények eltérő minőségbiztosítási rendszeréből fakadó problémákat oldaná fel. A keretrendszert alkalmazva a szak- és felnőttképzést végző intézmények 95 százaléka olyan egységes minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik majd, amely összefogja az eddig alkalmazott rendszereket, és megfelel az uniós elvárásoknak is.

Jelenleg a hazai szak- és felnőttképzési intézmények nagy része egymástól eltérő minőségbiztosítási rendszert működtet. Ez a sokféleség megnehezíti az intézmények eredményességének és hatékonyságának megítélését, az egységes, megbízható előrejelzések, kimutatások elkészítését, végső soron a pályaválasztást is. Az ország hét régiójában - Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Eger, Pécs, Győr, Budapest - a most lezárult konferenciasorozat keretében mutatták be a TÁMOP 2.2.1 Minőségbiztosítás alprojektjében kidolgozandó Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszert. A keretrendszert alkalmazva a szak- és felnőttképzést végző intézmények 95 százaléka olyan egységes minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik majd, amely összefogja az eddig alkalmazott rendszereket, és megfelel az uniós elvárásoknak is.
A rendezvénysorozaton elhangzó előadásokat több mint 850 szakmai intézményvezető hallgatta meg, akik közül sokan jelezték részvételi szándékukat a programban való részvételre is.
A program következő lépéseként az alprojekt munkatársai január végétől a szak- és felnőttképzési intézményekkel a keretrendszer adaptációját segítő felkészítésen találkoznak. A projekt nyolc szakmai alprojekt keretében fejleszti a szak- és felnőttképzés egyes elemeit (pályakövetés, minőségbiztosítás, szakmai vizsgarendszer fejlesztése), másrészt a képzés tartalmát (mérés-értékelés, tananyagfejlesztés); továbbá jelentős humánerőforrás-fejlesztési komponenst is tartalmaz, mint a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése és idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése, továbbá a munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése.
A TÁMOP 2.2.1 kiemelt projekt célja a szak- és felnőttképzés elemeinek és a képzés tartalmának fejlesztése, hogy ezáltal is segítsék a munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit. További célkitűzése a képzési kereslet növelése, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szak- és felnőttképzés rendszerébe.
(www.edupress.hu)