Magyar: a 240-es ponthatár javítaná a felsőoktatás színvonalát

Indokolatlan nyomás alá helyezi a közoktatást az emelt szintű érettségi kötelezősége - fejtette ki ellenérveinek egyikét Magyar Bálint képviselő a Klubrádiónak december 7-én adott interjújában.

Ebben Magyar Bálint beszámolt arról a Hiller István oktatási tárcavezető által tervezett kormányrendeletről, mely 2012-től 240 pontra emelné a felsőoktatási felvételi ponthatárt és anélkül kívánná emelni a képzések színvonalát, hogy bevezetné a kötelező emelt szintű érettségit. A szocialista képviselők törvényjavaslata azonban már a parlament előtt áll a témában: ez alapján a magasabb szintű matúrát tennék kötelezővé 2014-től.

Jelenleg a parlament előtt áll az a szocialista törvényjavaslat, mely minden, a felsőoktatásba jelentkező számára kötelezővé tenné az emelt szintű felvételi vizsgát. Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által már jóváhagyott kezdeményezés szerint 2014-ben ennek fényében indulnának el a képzések. Bizonyosan változik azonban a minimum ponthatár: jövőre már a jelenlegi 160 helyett 200 pont alatt nem lehet majd bekerülni a meghirdetett alapszakokra.
Magyar Bálint nemrég azonban az oktatási bizottság előtt számolt be Hiller István, az oktatási tárca vezetőjének tervéről: a miniszter kormányrendelettel emelné 2012-től 240 pontra a bejutási küszöböt - írja a Magyar Nemzet. A rendelet egy másik fontos eleme, hogy a jövőben a 40 helyett 50 pluszpont járna az emelt szintű érettségiért. A képviselő az Klubrádiónak elmondta: 2011-től csökken a nyelvvizsgáért adható többletpontok száma, a középfokú nyelvvizsgáért például a jelenlegi 35 pont helyett 28 pontot kapnak majd a felvételizők: tehát egyébként is megnő a diákok érdekeltsége, hogy az elit szakokra való jelentkezés esetében emelt szintű vizsgát tegyenek.
Magyar Bálint szerint a szocialista oktatási miniszter javaslata orvosolná a magyar felvételi rendszer két jelentős problémáját: a megemelt minimum ponthatárral kiszorulnának a felsőoktatásból az alacsony tudással rendelkezők, illetve a pontok emelésével növeli az emelt szintű érettségi presztízsét. A képviselő úgy véli: eddig nem érte meg a fiataloknak, hogy 40 pontért felkészüljenek az emelt szintű megmérettetésre, sokan így meg sem méretteték magukat. A képviselő szerint, ha a rendelet nem hozza meg a kívánt javulást, a bejutási küszöb további növelése is elképzelhető.
Magyar szerint a szocialisták javaslata nem a diákok tudásának növelését szolgálja, hanem a frusztrációt erősítené és indokolatlan nyomás alá helyezné a közoktatást. Már most is a 30-40 évvel ezelőttihez képest a lexikális adatok mennyisége kétszeresére, háromszorosára nőtt, a diákok azonban nem tanulnak ennyivel többet - érvel a képviselő. Hozzátette: az emelt szintű érettségit központilag teljesítik a diákok: 100-150 ezer ilyen vizsga lebonyolítására azonban a feltételek sem állnak még rendelkezésre.
A Magyar Nemzetnek Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke erősítette meg: valóban szó van a minisztériumban a rendelettervezet koncepciójáról, értesülései szerint pedig a tárca már egyeztetett bizonyos kormányzati szereplőkkel.
(Forrás: Klubrádió, Magyar Nemzet)