Korábbi híreink:
- 2012. 02. 07.
Új tartalmat és külsőt kapnak az oktatási igazolványok - 2012. 02. 06.
Ezek a legdrágább és legolcsóbb gazdasági szakok 2012-ben - 2012. 02. 03.
A nyelvtudás és a presztízs fontosabb, mint maga a papír - 2012. 02. 02.
Nyílt levél a nyelvvizsga-amnesztia ellen - 2012. 02. 01.
Problémát okozhatnak az egyenlő felvételi pontszámok - 2012. 01. 31.
Újabb hallgatói demonstráció várható február 15-én - 2012. 01. 30.
Szakok szűnhetnek meg az állami egyetemeken - 2012. 01. 26.
Problémákat talált a szakképzési hozzájárulás körül az ÁSZ - 2012. 01. 25.
Karokat veszélyeztet az alacsony önköltség? - 2012. 01. 24.
Hetvenhatan részesültek oktatási elismerésben - 2012. 01. 23.
Iskolák állami átvétele: hosszabb eljárásra kell számítani - 2012. 01. 20.
Holnap nyit a 12. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás - 2012. 01. 19.
Tavaszi akció a 2007 Kapos Kft-nél! - 2012. 01. 18.
Keretszámok és önköltség: felvételi kérdőjelekkel - 2012. 01. 17.
Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Hiányszakmák itthon - 2012. 01. 16.
Lovas szakközépiskola indul hazánkban - 2012. 01. 12.
Üdülési csekk beszámítás 200%-on! - 2012. 01. 11.
Így szerezhetsz jogi asszisztensi végzettséget – ingyen - 2012. 01. 10.
A kelet-európaiak miatt maradnak munka nélkül a brit huszonévesek? - 2012. 01. 09.
Az iskolákban külön tantárgy lesz az erkölcstan
EU: tízezer euróval több támogatás kellene hallgatónként c. hír tartalma:
EU: tízezer euróval több támogatás kellene hallgatónként
Diákonként átlagosan tízezer euróval kellene többet költeni a felsőoktatásra - jutott nemrég eredményre az Európai Bizottság egyik munkaprogramja, mely az amerikai beruházási szintet tekinti egyik mércéjének. Egy másik, szintén november 25-én publikált jelentés szerint pedig nem sikerül elérni a 2010-re kitűzött célokat: csupán a reálszakokon végzők számát tekintve büszkélkedhetnek az uniós tagállamok. Egy cél tekintetében azonban visszaesés tapasztalható: 2000 óta romlanak a 15 évesek szövegértési eredményei - írja a kitekinto.hu. Maros Sefcovic oktatásért felelős biztos szerint több és hatékonyabb beruházásra van szükség.
Az oktatás területén öt konkrét célt tűzött ki maga elé az Európai Unió, melyeket 2010-re kellene a tervek szerint elérnie. Ebben a közösség maga számára előírta a nem megfelelő olvasási készséggel rendelkező 15 évesek számának 20 százalékos csökkentését, az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alá süllyesztését, illetve a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok területén végző hallgatók számának 15 százalékos növelését. A célok között szerepelt továbbá, hogy a 22 évesek legalább 85 százaléka fejezze be a középiskolát, de az élethosszig tartó tanulással kapcsolatban is megfogalmazta céljait az EU: 2010-re a felnőttek részvételi arányát 12,5 százalékra kellene növelni.
Nem sikerül elérni a 2010-re kitűzött célokat
Miközben három célkitűzés esetében a jelek szerint jövőre nem sikerül elérni az előre meghatározott szintet, 2000 óta romlanak a 15 évesek szövegértési eredményei. Valószínűleg teljesül azonban a természettudományi oktatásban részt vevő hallgatók számára vonatkozó kitétel.
Az olvasási képességek területén a finnek, az írek és az észtek teljesítettek a legjobban. Magyarország 2000. és 2006. között két százalékot faragott le, ez akkor 20,6 százalékot jelentett. Legrosszabbul a román és a bolgár diákok szerepeltek: náluk a 15 évesek 53,5, illetve 51,1 százaléka teljesített az elvárt szint alatt.
Javult a helyzet itthon az iskolát idő előtt elhagyó diákok tekintetében is: 2000-ben még a diákok 13,9 százalékos aránya 2008-ra 11,7 százalékra csökkent. Mögöttünk teljesítettek a 2008-as adatok alapján például a máltaiak (39%) és a portugálok (35,4%), előttünk pedig a legkiválóbban a lengyel (5%), a cseh (5,6%) és a szlovák nebulók (6%). A természettudományi oktatásba Portugália vonta be a legtöbb hallgatót: 2000 és 2007 között 164 százalékkal emelkedett meg a számuk, Magyarországon ugyanez 29,4 százalékos növekedést mutat. Az élethosszig tartó tanulást tekintve hazánk 2,9-ről 3,1 százalékra növelte csupán a részvételi arányt az ezredforduló és 2008 között, a legjobb teljesítményt pedig Dánia (2008: 30,2%), Svédország (2007: 32,4%) és Finnország (2008: 23,1%) nyújtotta.
Eredményként könyveli el az unió, hogy 2000 óta évente csaknem egymillióval csökken az alacsony képzettséggel rendelkező munkaképes felnőttek száma, a lakosság majdnem 30 százaléka, mintegy 77 millió fő tartozik azonban még mindig ebbe a kategóriába.
Szintén november 25-én mutatta be a bizottság az Oktatás és képzés 2010 című munkaprogramot, mely célként említi a mobilitás növelését, illetve egy olyan oktatás és képzés megteremtését, mely jobban megfelel a munkaerő-piaci és a társadalmi igényeknek. A dokumentum szerint a tagállamoknak évente tízezer euróval többet kellene fordítaniuk a felsőoktatásra, diákonként. A beruházással érné el az EU az Egyesült Államokban jellemző értéket. A szakértők szerint a különbséget a magánberuházások adják.
Versenyre sarkallja a középiskolákat az USA
Eközben a közoktatásban készül reform végrehajtására az USA: Obama Race to the Top program meghirdetésével hívja versenyre az intézményeket, államokat. A pénzügyi alapot 4,35 milliárd dollárral biztosítják, melyet 12 állam között osztanak majd szét. A versenyre 2010 januárjáig jelentkezhetnek az államok, a versenyben való részvételre azonban már rendelkezniük kell a szükséges és megfelelő színvonalú követelményrendszerrel és olyan tesztekkel, melyek a felsőoktatásra és a munkára készítik fel a diákokat.
(Forrás: Kitekinto.hu)

