Kevesen lépnek ki a munkaerőpiacra az érettségit követően

Alig néhányan kezdenek el azonnal dolgozni az érettségi megszerzését követően azon fiatalok közül, akik egyik egyetemre vagy főiskolára sem jelentkeztek, derül ki az ..

.. Educatio Kht. - OFIK Felsőoktatási Műhelyének 2000 óta rendszeresen végzett továbbtanulási tendenciákat felmérő elemzéséből. A jelentkezési statisztikák elkészítése, vagy a továbbtanulási motivációk és az elhelyezkedési tervek felmérése mellett, idén nagy hangsúlyt fektettek a kutatók annak a vizsgálatára, hogy mit csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba.

A legfrissebb kutatásokból kiderült, annak ellenére, hogy az utóbbi években a bejutási esélyek igen jók a felsőoktatási intézményekbe és nem csak a gyengébbekbe, hanem a jó nevű, magas presztízsű főiskolára, egyetemre is, mégis sokan döntenek úgy, hogy nem adják be felvételi jelentkezésüket. Viszont sokkal érdekesebb az a vizsgálati eredmény, hogy a felsőoktatásba nem jelentkezők csak kevés százaléka kíván munkavállalóvá válni, a válaszadók egyötöde, vagyis csak 15,4 százalék keres munkát az érettségi után. A megkérdezettek háromnegyede továbbra is tanulni akar, sokan akarnak középfokú szakképesítést szerezni a már megszerzett szakmájuk mellé, de sok gimnazista választja egy szakma kitanulását, és vannak, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába.
A kutatási eredményekből az OFIK Felsőoktatási Műhelyének szakemberei arra következtetnek, hogy ennek hátterében nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságai, hanem a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változások állnak, amit az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak.
Attól eltekintve, hogy az érettségizettek 75 százaléka nem akar közvetlenül a középiskolát követően a felsőoktatásba jelentkezni, válaszaikból kiderül, hogy 35 százalékuk az elkövetkező években beadná jelentkezését valamelyik főiskolára vagy egyetemre, és a nem jelentkezettek 27 százaléka is gondolkodik, ők még nem döntöttek ebben a kérdésben.
A kutatások egyik fontos kérdésére adott válaszaikban - hogy miért nem akarnak továbbtanulni a diákok - csak kevesen, mintegy 3,9 százalék hivatkozott anyagi okokra, azonban a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagilag megterhelő. A válaszadók többsége, 59,8 százalék gondolja úgy, hogy ma Magyarországon az érvényesüléshez szükséges a diploma, igaz közülük csak kevesen tartják elengedhetetlennek az egyetemi, főiskolai oklevelet.
Azokat a hipotéziseket is megcáfolták a kutatási eredmények, miszerint a fiatalok közül sokan külföldön akarnak továbbtanulni vagy dolgozni, ugyanis a nem jelentkezettek 4 százaléka akar csak külföldre menni az érettségit követő egy éven belül. A kutatást végző szakemberek ugyanakkor úgy gondolják ezek a számok nem jelentik azt, hogy a fiatalok karrierstratégiájának ne lenne fontos része a külföldi képzés, illetve a külföldi érvényesülés, de ennek előtérbe kerülése többnyire az egyetemi, főiskolai tanulmányok befejezése utáni időszakra esik.