Az európai tanulásról és munkavállalásról rendeztek konferenciát

Az európai tanulásról és munkavállalásról osztották meg véleményüket a különböző, mobilitást segítő szerveztek április 23-án, a Pályaválasztás Európában nevet viselő szakmai napon.

A rendezvényt az Educatio Kht. - Nemzeti Europass Központ és a Foglalkoztatási és Szocális Hivatal szervezte a Kempelen Farkas Hallagtói Információs Központban.

A Pályaválasztás Európában című szakmai konferenciát György Gábor, az Európai Bizottság Munkaügyi Képviseletének vezetője nyitotta meg. György Gábor hangsúlyozta, az Európai Unió fejlődése a minőségen alapul, amely kulcsa a tudás. A szakember két európai célra hívta fel a figyelmet: az egyik a képzettség, a tudás, ami garantálja a minőséget, a másik az a képessége az európai piacnak, amely garantálhatja az európai munkavállaló egzisztenciális, emberi és szociális biztonságát, egy mögötte álló egységesülő európai államot, és egy támogató európai szociális rendszert.
Kalmár András Eures menedzser, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársa előadásában tájékoztatott: 850-900 ezer betöltetlen álláshely létezik az Unióban. "Ezek a számadatok az európai fejlődés egy potenciálját alkotják, ennek következtében pedig a mai világválság idején az állami foglalkoztatási szervek szerepe is felértékelődik" - hangsúlyozta az Eures menedzser, aki egyben a jelenlegi lehetőségekről is beszámolt: "május elsejétől Dánia és Belgium is megnyitja kapuit a magyar munkavállalók előtt, ugyanezen dátum pedig a német, az osztrák, valamint a svájci korlátozások átgondolásának kezdetét is jelenti."
Az elmúlt pár évben országos lefedettségű hálózatot hozott létre az Eures, amelyen belül az uniós szakértők napi kapcsoltban állnak egymással és igyekszenek kiegyenlíteni a munkaerőpiac egyenlőtlenségeit.
Tanulmányi lehetőségek Európában címmel Cserkúti Ágnes, a Foglakoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályaorientációs Központjának (NPK) képviselője tájékoztatott, a Magyarországon érettségizett diákok bármely európai tagország felsőoktatásában részt vehetnek. "Az adott felsőoktatási intézmény kompetenciája, hogy milyen feltételrendszerrel melyik jelentkezőt milyen összegű tandíjjal veszi fel, a tagállamok közötti diszkriminációt azonban törvény tiltja, tehát minden Európai Uniós állampolgár, aki teljesíti a felvétel feltételeit, egyenlő esélyekkel indul" - mondta a szakember. Az előadó aláhúzta: érdemes a célország kijelölése előtt tájékozódni, hogy melyek azok az országok, ahol van tandíj és az mekkora összegű. Elmondta: az EU-s országok közül mindössze Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban és Máltán nincs tandíj, illetve létezik egy pár ország, ahol nem tandíjat, hanem egy előírt összegű tagdíjat kell egy hallgatói szervezetnek fizetni. Ilyen ország többek között Finnország is - mondta.
A szaktudás dokumentálásáról Gáspár Móna, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Nemzeti Europass Központ kommunikációs folyamatmenedzsere számolt be, aki elmondta: az Európai Bizottság a szaktudás bemutatására, azok összehasonlíthatóságának céljából hozta létre az Europass keretrendszert, mely összesen öt formanyomtatványt, dokumentumot foglal magában, melyek ma 26 nyelven érhetőek el. Ezek közül az önéletrajzot és a nyelvi oklevelet a hallgató, a munkavállaló maga tölti ki, míg az oklevélmellékletet, a bizonyítvány kiegészítőt, illetve a mobilitási igazolványt az adott intézmény állítja ki. 2008-ban kitöltött 21. század önéletrajzok száma 128 ezer fölé emelkedett, a számok versenyében pedig hazánk az ötödik helyet foglalja el az Európai Unióban" - tájékoztatott Gáspár Móna.
Bizonyítványok és oklevelek elismertetése Magyarországon és külföldön címmel Dr. Mészáros Gábor, az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának főosztályvezetője tartott előadást. Mészáros Gábor felhívta a figyelmet, hogy a különböző végzettségek elismerése nem automatikus az EU tagállamain belül sem, ugyanis a képzési kataszter nem feltétlenül egyezik a különböző országokban. Bizonyos normarendszer segíti az elismerést ugyan, ilyen például a Lisszaboni Elismerési Egyezmény, amelyet 48 ország ratifikált, és amelyben az aláíró felek megállapodtak, hogy az adott országokban szerzett végzettséget elfogadják egy esetleges továbbtanulási programban való részvétel, vagy a szakma gyakorlása érdekében, de kizárólag abban az esetben, ha az képzési tematikájában és struktúrájában megegyezik az elismertetni kívánt ország képzésével. "Mivel az EU-ban az oktatás kidolgozása az adott ország jogi és szakmai kompetenciája, ez sok esetben akadályozója az egyezmény gyakorlásának" - mondta a főosztályvezető. Mészáros Gábor kiemelte, nagyon fontos, hogy a külföldre vágyó továbbtanulók mindenekelőtt tájékozódjanak, hogy a kiválasztott intézmény valóban az adott ország elismert felsőoktatási intézményei közé tartozik-e, akkreditált, elfogadott végzettséget nyújt-e végzettjeinek.
Az Európai Bizottság által támogatott Fiatalok Lendületben Programról Ruska Mónika, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat kommunikációs felelőse számolt be. A program 13 és 30 év közötti uniós állampolgároknak kínál fel lehetőségeket. "A Fiatalok Lendületben Program számos célt tűzött ki magának, így többek között igyekszik népszerűsíteni az európai polgárság eszméjét, a kulturális sokszínűséget előnyeit hirdetni, illetve a hátrányos helyzetű fiatalokat segíteni" - foglalta össze a fontos elemeket Ruska Mónika, aki az öt alprogramot is bemutatta.
Balla Ágnes, a Tempus Közalapítvány képviseletében Az egész életen át tartó tanulás program pályázati lehetőségeit ismertette. Elmondta: pályázataik az egész oktatási szférát lefedik, minden oktatási intézmény, és minden oktatási szinten tevékenykedő tanár, oktató számára kínál pályázati lehetőséget.