A diploma mellett a felsőfokú szakképzést is igényli az ipar

- közölte az Edupress-szel dr. Kocsis László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) általános rektorhelyettese. Hozzátette: ma már a nemzetközi hatáskörrel rendelkező vállalatok többnyire kutatásaikat nem, csak gyártósoraikat telepítik hazánkba, melyek beállításához, programozásához szükséges ismereteket a kétéves felsőfokú szakképzés során el tudják sajátítani a hallgatók.

A nemrég bevezetett bolognai rendszer alap- és mesterképzési szakjaival kapcsolatban még nem rendelkeznek elegendő információval a munkaerő-piaci szereplők, de nem csupán a felsőoktatás, hanem az ipar is jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben. Több vállalat megszűnt ebben az időszakban, más szereplők pedig nagyobb, nemzetközi hatáskörre tettek szert. "A folyamat következményeként egyes területeken csökkent a magasan képzett mérnökök iránti igény, hiszen a nemzetközivé váló ipari termelők ma már automatizált, illetve fél automatizált gyártást valósítanak meg. A kutatásokat azonban nem a gyártás helyszínén, hanem az egyes központokban, vagy a kutatóbázisként szolgáló nagyobb egyetemeken végzik. A gyártósorokhoz szükséges infrastruktúra viszont könnyen megteremthető az egyes országokban" - mondta el dr. Kocsis László.
Az új ipari környezethez kiválóan tudnak alkalmazkodni a felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők, akik éppen az említett infrastruktúra sikeres alkalmazásához nyújthatnak segítséget. A műszaki területen belül képesek például az egyes gyártósorok átprogramozására, alsó és középvezetői feladatok ellátására. "A felsőfokú szakképzés ugyanakkor azoknak is megfelelő megoldási lehetőséget biztosít, akik később valamely alapszakon: műszaki vagy akár gazdasági területen szeretnék folytatni tanulmányaikat. A nálunk megszerzett kreditpontok beszámíthatóságát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékeivel kötött együttműködési megállapodás biztosítja" - vázolta a képzés előnyeit az általános rektorhelyettes.