Van megoldás a pályaválasztási kudarc elkerülésére

A fővárosi fiatalok harminchat százaléka pályaválasztási kudarcot él meg, vagyis több mint negyedük nem a tanult szakmát, szakterületet választaná, ha újra döntés előtt állna - derült ki az Origon, a közelmúltban vizsgált oktatási tanulmányból.

De a magyar felnőtt munkavállalók sincsenek jobb helyzetben: harmaduk teljesen más irányban tanulna tovább a középiskola befejezése után, ha újrakezdhetné az életét, minden negyedik felnőtt pedig úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta. Az ehhez hasonló kudarcok elkerülésében segítene az Educatio Kht. által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer.

Dániában 1981 óta egy országos intézmény irányítja a nevelési és pályaválasztási tanácsadás országos hálózatát, Nagy-Britanniában 1988 óta a pályaorientáció a nemzeti tanterv része, Franciaországban az 1996-1997-es tanév óta minden iskolában működik egy szülőkből és tanárokból álló tanácsadó testület, Spanyolországban pedig 1984 óta egyre több iskolában alkalmaznak pályaorientációs programokat. Ehhez képest Magyarországon 1982-ben megszűnt a pályaválasztási tanácsadói rendszer, és a pályaorientációval hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma is lecsökkent: négyszáz szakértőből a kilencvenes évek közepére mindössze negyven maradt.
A másik probléma, hogy hazánkban a jelentkezési tendenciák a diploma értékéről jórészt szájhagyomány útján szerzett információkon, a társadalmi közvélekedésen, illetve a médiából érkező üzeneteken alapulnak. Emellett egyre több főiskolás és egyetemista panaszkodik arról, hogy senki nem adott nekik időben tanácsot a pályaorientációt illetően, illetve, hogy a szüleikre hallgattak, akik általában nem egy piacképes szakma elsajátítására buzdították őket, ezért nagyon nehezen boldogulnak. Az iskolák nagy részében pedig továbbra sincs pénz és órakeret a tanárok pályaorientációs továbbképzésére, és a diákok segítésére.
"A szükséges információk és a megfelelően felkészített szakembergárda hiányából fakadó problémákat hivatott kiváltani a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), ami a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről az eltérő érdeklődési körű diákoknak és szülőknek egyaránt" - mondta el Horváth Tamás, az Educatio Kht. programvezetője.
A programvezető hozzátette: "A pályakövetésből származó információk közvetlenül hasznosíthatóak lennének a pályaorientációban, például a diploma munkaerő-piaci értékének bemutatásával. A DPR segítene az átláthatóság és mérhetőség megteremtésében, megmutatná, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. A felsőoktatási képzés eredményeit emellett azért is fontos követni, mert a diploma nemcsak belépő a munkaerő-piaci érvényesüléshez, hanem mindenkinek egy életpálya-esély."