Egész Európa figyelmét kivívó felsőoktatási reform kezdődhet Csehországban

Petr Mateju, a cseh oktatási minisztérium stratégiai és elemző részlegének vezetője ismertette a cseh felsőoktatási reformtervezet részleteit, amelyet várhatóan december 18-án szavaz meg a Cseh Köztársaság kormánya.

Ezzel egy időben el is kezdődnek az átalakítások, amelyek szakemberek szerint egész Európa érdeklődését kivívják majd.

Petr Mateju a Tempus Közalapítvány szervezésében az OECD felsőoktatási világjelentés hazai disszeminációs konferenciáján számolt be a cseh felsőoktatási reform részleteiről. A cseh prezentáció hazai szakemberek figyelmét is felkeltette, hiszen a regionális közösség mellett több ponton egyezik a két ország felsőoktatási és gazdasági rendszere.
Petr Mateju röviden ismertette a cseh felsőoktatásban végrehajtott reform első szakaszát, amely az 1989-98 közötti időszakot ölelte fel, majd áttért az idén megjelenő OECD jelentésre, amely az elmúlt 3,5 évben végzett széles körű vizsgálatok eredményeire fogalmaz meg javaslatokat minden ország számára. Mateju úgy fogalmazott: a cseh oktatáspolitika az OECD megállapításaival egyetértett.
A cseh Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium tehát felkért egy független szakértői tanácsot, amelyben sem az intézmények rektorai, sem a magasabb beosztású minisztériumi dolgozók nem vettek részt, hogy dolgozza ki a felmerült problémák megoldására hivatott reformjavaslatot, amely májusban készült el Mateju vezetésével.

OECD javaslatok, cseh válaszok
Az OECD javaslatában a felsőoktatás hatékonyságának és népszerűségének növelése, a kínálati rendszerről az igényalapú rendszerre való áttérés, a közpénzek mellett a magánszektor költségvetési hozzájárulásának növelése, az esélyegyenlőség megteremtése, és a munkaerőpiaccal való szorosabb együttműködés kialakítása állt.
A cseh szakértői tanács javaslatának főbb elvei a nyitottságot, rugalmasságot, méltányosságot és versenyképességet kívánták szolgálni, ennek érdekében kezdeményezték a finanszírozási rendszer átalakítását, az irányítás, vezetés átszervezését, a támogatási rendszer átalakítását és a K+F-re szánt erőforrások megfelelő koncentrálódását, amely segíti az irányítási stratégia értékelését.

Reformlépések
A javaslat szerint a finanszírozás több részre tagolódna. Jelentős része továbbra is a közpénzekből származna, ám annak elosztása szakítana a hagyományokkal. Megmaradna a szerződéses elv, amely az intézményeknek a már felvett hallgatók oktatásának anyagi feltételeit biztosítaná, ezzel egyfajta kiszámíthatóságot teremtve a finanszírozásban. A közpénzek nagyobbik része azonban pályázati alapot képezne, amelyet az OECD is ajánlott Csehországnak, és amely a versenyjelleget növelné az intézmények között. A pályázati alap elosztásánál döntő szempont lenne a hallgatók munkaerő-piaci helytállása, tehát eredményességi mutatók alapján kerülne elosztásra. A hallgatók után egyszeri támogatást kapnának az intézmények minden képzési szinten (BA/BSc, MA/MSc, PhD) és maguk a hallgatók is. A támogatás semmilyen türelmi idővel nem operál, az előírt félévek számára vonatkozna. Így igyekeznek kiszűrni a tanulmányaikat megszakító, vagy túlfutó hallgatók utáni támogatások kihasználását. Végül bevezetnék az úgynevezett halasztott tandíjat, amely az intézmények költségvetésének maximum 25 százalékát képezné, az intézmény költségvetését növelné. A tandíj összegének meghatározása intézményi hatáskör lenne bizonyos keretek között. A tandíjat 50 százalékig megelőlegezné az állam az intézményeknek, amelyet saját felelősségükre és érdekükben kellene visszaszedniük hallgatóiktól.
Az új irányítási modell szerint megosztott irányítással működnének az intézmények a vezető és az oktatókat vezető irányító között. A felsőoktatásban részt vevő főbb testület a minisztérium, amelynek nem lenne irányítási, csak stratégiai szerepe, a tudományos szenátus, amely az oktatói és tudományos szolgáltatások kiválasztásával foglalkozna, valamint a tudományos tanács, amely szintén a tudományos tevékenységet koordinálná. Új szervezetként azonban létre jönne az egyetemi tanács és a rektori konferencia megszüntetésével a Felsőoktatási Tanács, amelyben a tudományos és oktatói múlttal rendelkezők, a vállalkozói szféra és a minisztérium is képviseltetné magát. A felsőoktatási tanácsnak nagy szerepe lenne a rektor kinevezésében. A rektornak, mint kinevezett személynek aztán beszámolókat kellene készítenie a FT felé.
A méltányosság elvét megvalósítva adócsökkentést kezdeményeztek az egyetemista gyereket nevelő családok részére, tervezik az alaptámogatáson túl a szociális ösztöndíjak bővítését, a lakhatási támogatást, a diákhitel-rendszer kialakítását.
A K+F tevékenységre lehívható pályázati összegeket eredményesség alapján osztanák szét.

A fehér könyv már elkészült, a törvényt 2009 áprilisában mutatják be. Bár Csehországban előrehozott választások is elképzelhetők, Mateju bizakodó a reformjavaslatot illetően. Szerinte, ha a támogatási rendszer, az irányítás átalakítás és a K+F-i támogatási rendszer átalakítása megvalósul, valami jelentős dolog indul el a cseh felsőoktatásban.
A felsőoktatási reformhoz egyébként adóreform is kapcsolódik Csehországban.