Átadták a Kiss Lajos-díjat Debrecenben

Rácz Anita 1995-ben szerzett diplomát a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. Ezt követően doktori képzésben vett részt, majd predoktori ösztöndíjat nyerte el. 2001-ben kapott tanársegédi megbízást a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén, majd azt követően, hogy 2003-ban doktori fokozatot szerzett, 2004-ben adjunktusnak nevezték ki. Rácz Anita eddigi tudományos pályája egy bő évtizedet ölel fel, írásaiban elsősorban a helynevek nyelvi kérdéseivel foglalkozik, leginkább nyelvtörténeti szempontokat érvényesítve. Írásainak jó része két kérdéskör köré csoportosul: egyrészt a régi magyar településnevek keletkezésének és változásának körülményeit kutatja, másrészt pedig az egykori Bihar vármegye helyneveit vizsgálja. Rácz Anita számos tanulmány mellett két könyvet jelentetett meg. E két összetartozó mű analízisnek és szintézisnek az összekapcsolódása. Az egyik könyv, "A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára" csaknem négyszáz oldalon mutatja be a címben jelzett terület régi helységneveit, a másik mű több mint kétszáz oldal terjedelemben ennek elméleti összegzésére vállalkozik "A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata" cím alatt. Figyelme újabban a helynevek és a történeti etnikai kutatások kapcsolata felé fordult. Tárgyalta Bihar megye etnikai viszonyait a régi helynévanyag tanúsága alapján, ezt követően pedig tanulmányok sorában vette szemügyre a korai ómagyar kor idevágó településnévtípusait: bemutatta a népnévi helyneveket, majd a törzsnévi és az úgynevezett pszeudo-törzsnévi eredetű településneveket. Társszerzőként olyan sorozatok létrehozásában vesz részt, mint a "Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból" és a "Korai magyar helynévszótár". Dr. Rácz Anita eddigi kutatói pályája a magyar történeti helynévkutatás terén színvonalas, komoly tudományos eredményeket és elismerő szakmai visszhangot kiváltó teljesítményt mutat fel. Mivel Kiss Lajos Debrecenben született, iskoláit és egyetemi tanulmányait is itt végezte, s egész életében erősen kötődött szülővárosához, továbbá egyetemi oktatóként is a Debreceni Egyetemen kezdte el tudományos pályáját, és kívánsága szerint utolsó nyughelye is Debrecenben van, a díj gondozását Fehértói Katalin a Debreceni Egyetemre, közelebbről a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszékére bízta. E döntését az is motiválta, hogy ő maga is Debrecenben született, és itt végezte alsó és középfokú tanulmányait. Fehértói Katalin maga is kiváló személynévkutató volt, aki az Árpád-kori magyar személynévtár összeállításával az adott kor forrásaiban fennmaradt személyneveket gyűjtötte össze nagy szakértelemmel.
A Kiss Lajos-díj annak a 40 év alatti hazai vagy külföldi kutatónak ítélhető oda, akinek munkássága a magyar névtörténeti (személy- vagy helynévtörténeti) kutatásokat jelentős új tudományos eredményekkel gazdagította. Az odaítélés alapja lehet kiemelkedő értékű tudományos könyv (monográfia, szótár vagy más mű), illetőleg egyenletesen magas színvonalú publikációkban, tanulmányokban megmutatkozó tudományos pálya.
A díj odaítélése két- vagy háromévenként történik, amiről a díjat odaítélő bizottság egyhangú döntéssel hoz minden esedékes alkalommal határozatot. A díj összege az alapítvány törzstőkéjének, illetőleg a továbbiakban az éves kamataival rendszeresen megnövelt törzstőkének az odaítélést megelőző egy évben számított kamata.
A Kiss Lajos-díj odaítélését négy tagú bizottság végzi. Ennek tagjai: ifjú Orosz László, Kiss Lajos unokája, az alapító képviseletében, dr. Nyirkos István professzor emeritus (Debreceni Egyetem), dr. Solymosi László egyetemi tanár (Debreceni Egyetem). A bizottság elnöke a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének mindenkori vezetője, jelenleg dr. Hoffmann István egyetemi docens.
A díjat először 2006. június 2-án, Kiss Lajos születésnapján adták át ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetemen. Az első kitüntetett dr. Tóth Valéria a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének adjunktusa volt.