Karokat veszélyeztet az alacsony önköltség?

Nem jártak jól idén a keretszámok megállapításakor a bölcsész szakok, hiszen a bölcsészettudományok képzési területre 1400-zal kevesebb férőhely jut idén, mint tavaly. Hiába számíthatnak így több fizetős hallgatóra az intézmények, az államtitkárság által meghatározott keretek alsó szintjéhez közelítik az egyetemek, főiskolák például alap magyar szakjuk költségeit. A legtöbb intézmény 115 és 130 ezer forintot kérne el a diákoktól félévente, holott 200-at is elvárhatna tőlük - függetlenül attól, hogy kisebb vidéki intézményről, vagy nagyobb fővárosi egyetemről van szó. Csupán két egyházi intézmény merte 180 köré emelni díjait: a Pázmány és a Károli.
Hasonló a képlet a műszaki-informatikai szakok esetében: habár 180 és 300 ezres félévi díjak között válogathattak az egyetemek, főiskolák, sokan 200 ezer forintért "árulják" képzésüket. Csak a Pázmány, a Műegyetem és a veszprémi Pannon Egyetem mert a felvételi tájékoztató kiadvány kiegészítésében maximális összeget, azaz 300 ezer forintot megjelölni a képzés féléves díjáért.
Népszerű volt eddig a turizmus-vendéglátás szak is, de a képzésért 150-180 ezer forintot kér az intézmények többsége. Például Debrecenben, vagy Egerben sem mernek a maximális 250 ezerhez közelítő összeget kérni. Magasra saccolja viszont képzése értékét a 30 gazdasági képzést indító intézmény közül a Corvinus, a Budapesti Gazdasági Főiskola, kiskunfélegyházi kirendeltségén a Szolnoki Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, vagy a tatabányai székhelyű Edutus Főiskola.
Kérdéses, miért nem emelik népszerű képzéseik önköltségi összegét a felsőoktatási intézmények, az eddig is közkedvelt szakok ugyanis valószínűleg ezt követően sem veszítenek majd jelentősen élvonalbeli helyükből. Ha a félelem jogos is, hogy drágább szakokra nem jelentkeznek a fiatalok, az emelés elodázásával felvállalják az intézmények, hogy kevesebb forrásból is fenntartják magukat. A tavalyi és idei elvonások ismeretében azonban felmerül a kérdés, talán jogtalan volt arra hivatkozni gondjaik kapcsán az intézményvezetőknek, hogy az eddigi állami normatíva és egyéb támogatás is elégtelen volt a fennmaradáshoz. A lyukat ugyanis most nem igyekszenek a költségtérítésből "betömni". A kevesebb állami támogatott hallgató miatt csökkenni fog az intézmények bevétele, az alacsony önköltség miatt pedig megoldást sem találnak az intézmények. Tehát vagy jogtalan volt a rektorok eddig panasza, vagy olyan válsághoz érnek az egyetemek, főiskolák, melyben finanszírozhatatlanná válnak egyes szakok (esetleg karok) - egyes szakok megszűnését Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is elképzelhetőnek nevezte január 23-ai sajtótájékoztatóján. Ennek következtében várhatóan számos szakra kínálnak még felvételi lehetőséget az augusztusi pótjelentkezési időszakban, hogy magukhoz csábítsák a fizetőképes felvételizőket. Így a felvételi az eddigiekkel ellentétben nem ér véget február 15-én, csak augusztus végén, a pótfelvételi határidejével.
Arról, miként vélekednek az intézményvezetők az esetleges intézményi szerkezetátalakításokról, az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin összeállítását itt olvashatják.
(www.edupress.hu)